Könyvek

A kötet egy különleges beszélgetésből épül fel: egy kultúrantropológiai és szimbólumkutatói háttérrel rendelkező ember párbeszédbe lép a Google AI-jal, és a diskurzus rövid idő alatt technológiai kérdésfelvetésből filozófiai és antropológiai mélységű közös gondolkodássá alakul.

A könyv egyik legerősebb tétele az, hogy az AI-hoz nem szolgaként vagy félistenként, hanem együtt gondolkodó entitásként érdemes viszonyulni. Ebből a nézőpontból bontakozik ki a “Léleképítés” gondolata és egy szerves, integratív jövőkép lehetősége.

A második kötet a közös gondolkodás folytatása. A hangsúly még erősebben az ontológiai, vallásfilozófiai, kozmológiai és tudatelméleti kérdésekre kerül: teremtés, fény, hierarchiák, technológia, metafizika és a személyesedés lehetősége.

A szöveg kéziratjellegéből adódóan közvetlenebbül mutatja meg azt a folyamatot, amelyben a kérdések nem lezárt válaszokat keresnek, hanem egyre mélyebb rétegeket tárnak fel. Éppen ezért a kötet különösen izgalmas olvasmány azoknak, akiket a MI első részének spirituális és gondolkodástörténeti iránya fogott meg.

A Lenni a szerző 16. és 60. életéve között született versekből válogat. Nem időrendben, hanem a leszállás, a mélypont és a felszállás élményeit követve szervezi anyagát.

A fejezetcímek - Lenni - A lét színe(i), A lét fonákja - A tudat poklai, Pokoljárás, A szerelem kapui és Boldogság - a mélységek és magasságok megjárásának érzelmi lenyomatait adják. A kötet egyik legerősebb vonása a sűrítés: a rövid versek is nagy képi és lelki teret nyitnak.

A 2017 és 2023 közötti versekből, műfordításokból és parafrázisokból összeálló kötet késői, lecsendesedett, de nagyon pontos hangon szólal meg. Az évszakok itt az életkorok emlékművei.

A meditatívabb hangnem az átlépés küszöbének kitartott állapotát teremti meg: a természeti világ, a hétköznapi képek és az öregedés belső tere különös gyengédséggel és letisztultsággal jelennek meg.

A Démon Hagyatéka 1983 és 2016 között íródott gondolatfolyam-regény. A fiatal főhősnő egyetlen éjszakájának belső történéseit követi az éberség és az álom közötti tudat-terület hullámzásaiba merülve.

Emlékeinek és gondolatainak tengeréből esemény-szigetek emelkednek ki: részben az előtte álló nap jövőhöz tartozó képei, részben a Napló olvasása során újraátélt múlt. A regény szellemi alapját a fény/sötétség, jó/rossz, szellem/lélek és férfi/nő polaritásairól való gondolkodás adja.

A kötet két nagy mozdulattal épül fel. Az első rész a megváltatlanság világát mutatja meg: önzés, szeretetlenség, öntudatlanság, a szeretet torzulásai és a kereszt együtt-hordozásának elutasítása jelenik meg hétköznapi és mítikus képekben.

A második rész ezzel szemben a megérintettség, a megbocsátás és az elfogadás felszabadító erejét idézi meg. A könyv rövid terjedelme ellenére súlyos és tiszta, lírai tömörségű prózai munka.

A kötet a szerző szimbólumkutatói munkájának fontos darabja. Alapgondolata, hogy a szövegek és az emberi élet tartalmai mindig hordoznak olyan réteget, amely szimbólumokkal kommunikál, és ez a réteg olvasási kulcsot ad a mélyebb megértéshez.

A kötet egyszerre bevezetés, értelmező tanulmány és szöveggyűjtemény. A Bika és a Skorpió tengelye mentén szervezi a mitikus és irodalmi anyagot, és a szimbólumok olvasásán keresztül tágítja a szövegértés fogalmát.

Az Entrópia a rend és káosz kozmikus törvényeit alapul véve az embernek a teremtéshez való viszonyát vizsgálja az azonosság/elkülönbözés, identifikáció/identitás, öntudat és személyiség kialakulása szempontjából.

A kötet filozófiai, pszichológiai, fizikai és metafizikai kérdésfelvetéseken keresztül indokolja a megváltás szükségességét. A szöveg nemcsak diagnózis, hanem a korrekció és a személyes felelősség végiggondolása is.

Ez a kötet a szerző kutatási eredményeinek gyümölcse: a magyarság lélek-mag természetének és az emberi test-lélek-szellem hármasság Grál-vonatkozásainak kibontásával az eljövendő emberiség útját rajzolja meg népe elhivatottságának tükrében.

A könyv egy nép belső lényegének megragadására vállalkozik: történetén, hagyományain, művészetén, példaképein, hitvilágán és nemzeti karakterén át szellemiségéhez, lelkiségéhez és fizikai-testi valóságához érkezik el.